Griff Bábszínház

Zalaegerszeg




Griff Bábszínház Zalaegerszeg



Havi Archívum: FEBRUÁR 2013


feb 7
FEB 7
közétette admin  február 07, 2013 14:06  Média



Sikerre számíthat a Griff Bábszínház legújabb darabja

 


Zalaegerszeg - Méltán aratott sikert a Griff Bábszínház legutóbbi premierje, amelyen Csipike, az óriás törpe kalandjaiba nyertünk beavatást, Pénzes Csaba rendezésébe.


A tavaly elhunyt Fodor Sándor író igazán emberszabású törpét alkotott. Hősünk szorong apró termete miatt, mégis öntelt és hiú, szeretetre, elismerésre vágyik, de a többiek felé néha furcsán gyakorolja e gesztusokat. Mindezen túl az erdélyi író teremtménye több generációnak segített ráébredni néhány fontos alapvetésre. Például, hogy a fortélyos félelem csak akkor győzhet rajtunk, ha mi magunk is csatasorba állva segítjük ebben, s feladjuk ösztönös szabadságvágyunkat. Meséi persze nem ily tudálékos köntösbe burkolják az üzenetet, rengeteg humorral, szerethető bájjal elevenedik meg bennük az erdő, s annak minden lakója, Csipikével az élen.

 

 Törpénk abban a hiszemben éli boldog mindennapjait, hogy az erdőben semmi nem történhet meg az ő közreműködése nélkül. Ő ébreszti Madarat, hogy trillázzon, hagyja jóvá Csiga házának tervrajzát, ellenőrzi a vakondtúrásokat, s jelöli ki a kopogtatni való fákat Harkálynak. A többiek ráhagyják a dolgot, mert Csipike jó, kedves, és dúl a kölcsönös szeretet, márpedig ennek fejében sok mindent lenyel az ember. Mígnem aztán az arra tévedő Kecskebéka beleköp a levesbe. Rádöbbenti Csipikét a valóságra, aki mélységes csalódásában úgy dönt, ezután gonosz lesz. Módszeresen kezdi megfélemlíteni barátait, mégpedig Rettenetes Réz Úrral fenyegetőzve, akiről pillanatok alatt komplett rémtörténetek kapnak lábra. A helyzet odáig fajul, hogy Csipike teljesen beleéli magát zsarnoki státuszába, elhiszi, hogy parancsára a folyó megváltoztatta irányát, s a hegyet is költözésre bírta. A rettegés pókhálóját a kölyök Vadmalac tépi cafatokra egy pillanat alatt. Ösztönös kíváncsiságtól, üde tisztánlátástól hajtva ugyanis ahelyett, hogy beállna a remegők sorába, menten találkozni szeretne a Rettenetes Réz Úrral... A lufi kipukkad, s Csipike rádöbben, hogy hajszál híján hajbókoló alattvalókká silányította barátait. Akkor pedig hogyan szerethetné őket?

 

 


Jelenet az előadásból, Csipikét Benkő Zsuzsa és Szilinyi Arnold mozgatja. Fotó: Pezzetta Umberto


Az előadás e ponton még két újabb szálat emel be, Tipetupa, a törpelány felbukkanása és Csipike lódarazsak elleni bátor kiállása lendíti tovább a történet kerekét. Némi döccenőkkel. Az újabb epizódok persze dúsítják az összképet, mégis kicsit „hozzácsapva" himbálóznak az alapmese farvizén. De ezen könnyű szívvel túltesszük magunkat, ugyanis az egész produkció módfelett szerethető és hangulatos. Belső humor bujkál a játékban, kezdve a Nyuszi fejéből „kihallatszó" önimádattól a légyölő galóca által elővezetett elrettentő példán át Vakond „nyóckeresre" hangolt figurájáig. Matyi Ágota bábjai aranyosan karakteresek és mókásan mozgathatók, s az ugyancsak általa tervezett díszlet is darabbarát profi munka. Monostori János zenéje szinte első hallásra közös éneklésre csábítja a nagyérdeműt, Péntek Imre dalszövegei pedig szellemes, jó ritmusú strófákként simulnak a dallamhoz.

A címszereplő Szilinyi Arnold mellett Balázs László, Benkő Zsuzsanna, B. Szolnok Ágnes, Medgyesi Anna, Farkas Attila és Báthory Gábor bújt talpig feketébe, hogy a bábokat életre keltse. Nagy dicséret illeti valamennyiüket, s nem csak a lendületes játékért, eltalált karakterekért. Hanem, mert minden szavukat érteni lehetett. Még akkor is, amikor énekeltek. Ilyen tiszta, pontosan mondott szöveggel ritkán találkozik a néző, megtanulta hát megbecsülni.

 
2013. február 05., 06:57 szerző:Magyar Hajnalka forrás: Zalai Hírlap