Griff Bábszínház

Zalaegerszeg




Griff Bábszínház Zalaegerszeg



Havi Archívum: OKTÓBER 2012


okt 4
OKT 4



Beszélgetés dr. Pinczés Istvánnal, a Griff Bábszínház direktorával


Mi segít nekünk életben maradni?


Négyéves múlt, amikor egy hittanvizsgán már orgonált. A billentyűk épp az orrával voltak egy vonalban. A színpadi siker ízét hetedikesként kóstolta először, ördögfit alakított a Csongor és Tündében. Azóta megrendezett vagy 120 darabot, s ettől az évadtól az egerszegi Griff Bábszínház igazgatója.


A szülők adtak rá, hogy a Matyóföld szélén cseperedő három gyereket megérintse a művészet. Édesapjuk Ady és Petőfi verseket mondott fejből, s Móricz novelláit vehették le a könyvespolcról. A legidősebb gyerek, István Thália hívéül szegődött. Dr. Pinczés István Jászai- és Ucsimura-díjas színházi rendező életéről kértünk szinopszist.

 

Mesél földmíves őseiről, az Isonzónál lábát vesztő nagypapáról, a sárospataki líceumban kántornak tanuló, ám a hétköznapokban könyvelőként dolgozó apáról. És Erzsike tanító néniről, akinek úgy került a keze alá, hogy már folyékonyan olvasott. Nagyapja mutatta meg neki a betűket a megyei lap hasábjain.

 

- Viszont nem tudtam szótagolni... Láttam a könyvünkben, hogy Ot-tó ü-tött, ta-lált ö-töt, de nem értettem, mit keres ott az a sok kis vonás. Be is hívták a szüleimet, hogy gond lesz, a Pistike nem tudja majd elválasztani a szavakat.

 

De el tudta. Az első katartikus élménye a János vitézhez fűződik, ötévesen. Amikor édesanyja odaért a történetben, hogy a hazatérő Jancsit Iluska halálhíre fogadja, a varrógépre borulva zokogott.

 

- Mert micsoda igazságtalanság ez a sorstól? Hiába mondta anyukám, hogy jóra fordul minden, vigasztalhatatlan voltam. Szintén hatalmas élmény volt a Légy jó mindhalálig, amire édesapám moziba is elvitt. Elszakadt a film... A szünet alatt felmentünk a vetítőbe, s láttam, hogy a gépész miként ragasztja össze a szalagot. Azt a kockát, amit kivágott, nekem adta. Nagyon sokáig ereklyeként őriztem.

 

A bevésődő élmények mélységét mutatja, hogy Pinczés István musicalt rendezett a Móricz regényből a Hevesi Sándor Színházban (továbbá több határon túli színpadon, Japánban, Finnországban, összesen vagy 16 alkalommal dolgozva fel Nyilas Misi történetét), s nemzetközi sikerre vitte a János vitéz bábos adaptációját is.

 

Apja nyelvtanulásra ösztönözte, így követve nyomdokát Sárospatakra ment, speciális angol tagozatos osztályba. A debreceni tudományegyetemen is angol, magyar szakot választott. Feleségével az egyetem Főnix színpadán ismerkedett meg.

 

- Csinos volt, nagyon gondoskodó, s szépen mondott verseket - tárja fel a vonzalom eredőjét. - S persze a gyöngybetűkkel írt egyetemi jegyzetei is nagyon jól jöttek - veszi aztán tréfára a dolgot. Dr. Palásthy Ildikó ma már a Debreceni Hittudományi Egyetem oktatási rektor-helyettese. Két fiuk Budapesten él, egyikük közgazdász, másikuk pszichológiával foglalkozik.

 

De kanyarodjunk még vissza a pályakezdéshez. Angliában töltött egy hónapot nyelvgyakorlaton, s a véletlen elvezette Marcel Marceau pantomim művész estjére. Beleszeretett a műfajba, hazatérve tanfolyamot szervezett. Három éven át heti tíz órában tanulták Regős Páltól a gesztusszínház elemeit, aztán 1977-ben a Mímosz csoporttal megnyerték a Ki mit tud?-ot. Major Tamás, Szinetár Miklós, Pernye András, említ néhány tagot a legendás zsűriből.

 

- Egy hetes finnországi út volt a jutalom, ebből öt nap volt a vonatozás, és kettőt töltöttünk Helsinkiben...

 

 


A Hevesiben a La Mancha lovagját, a Griffben pedig egy mozgásszínházi előadást rendez az évadban (Fotó: Pezzetta Umberto)


A katedrát is kipróbálta egy szakközépiskolában.

 

- Szerettem tanítani. Már Sárospatakon meggyőztek a tanáraim, hogy a legszebb dolog a következő generáció formálása. A magyar nyelv és irodalom tanítása mellett jazz-klubbot, iskolarádiót, angol szakkört szerveztünk. Nem a pálya, hanem a kor protekcionizmusának a bűne, hogy csalódtam, s gyorsan kikopott alólam a katedra.

 

A debreceni Csokonai-színházhoz került rendezőasszisztensnek, megtanulta a színészvezetést, a világítást, a díszletezést, s közben elvégezte a Színművészeti Főiskola drámaelméleti szakát. A diploma megszerzése után Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájával debütált a Kölcsey kamaraszínházban. A siker nyomán megkapta a rendezői kinevezést, s ezt követően 25 évet húzott le a debreceni teátrumban, színre víve vagy félszáz darabot.

 

- A fürdőkádban ülve fogott legjobban az agyam, ott leptek meg a legkreatívabb ötletek - kapunk ízelítőt az ihlet furcsa természetrajzából.

 

Iglódi István invitálására 2003-ban a Pesti Magyar Színházhoz igazolt át, ekkoriban hívták először rendezni Zalaegerszegre, a Hevesi-színházba is. A Stúdiószínpadon vitte színre Háy János istendrámáját, a Herner Ferike faterját. A Magyar Színházban eltöltött nyolc év után a szabadúszók kenyerét választotta.

 

A japán kultúra jószolgálati nagykövete, ötven alkalommal járt Japánban, legutóbb épp a Griff Bábszínházzal, a János vitézzel. De honnan a kapcsolat a szigetországgal?

 

- 1980-ban egy Csehov darabbal szerepeltünk a kazincbarcikai nemzetközi színházi fesztiválon, s egy amerikai professzornak annyira megtetszett az előadás, hogy meghívta New Yorkba. Nagy bonyodalmak árán sikerült is kijutnunk, az OKISZ párttitkára volt a delegációvezető... Ott ismerkedtünk össze egy japán színházzal, amely ugyanazt a Csehov darabot vitte. Megnéztük egymás produkcióját, meghívás lett a vége.

 

Három évvel később már fesztivált nyertek Tojamában, ş85-ben pedig felkérték, rendezze meg japán társulattal, japán nyelven Örkény Tóték című drámáját. Beszippantotta a keleti kultúra, a tradicionális színház misztikuma.

 

- Pedig mindig anglomán voltam, középiskolásként is a Beatles szövegeit fordítottuk, a japán kultúrából legfeljebb a filmek (Onibaba, A homok asszonya, A vihar kapujában) jutottak el hozzánk. Aztán megérintett ez a hagyományokat szinte muzeális precizitással őrző világ. A kjogen, a kabuki és a no színház többszáz éves rituálékat visz tovább, a 4-5 éves fiúgyerek (lány nem lehet színész) az apjától és a nagyapjától tanulja el pontosan ugyazokat a mozdulatokat, hangsúlyokat, amelyeket ők is az őseiktől örökítettek át.

 

Kétlaki. Amióta elnyerte a Griff igazgatói posztját, hetente átszeli az országot Debrecentől Zalaegerszegig. Közben jár az agya, keze ügyében kis notesz (persze japán), amibe belefirkantja az ötleteit. Nem kertészkedik, nem főz, a színházi munka kitölti napjait, s néha az éjszakáit is. Megesik, hogy hajnali 3-kor érkezik tőle e-mail. Amúgy jól alszik, de az el nem végzett munka bármeddig képes ébren tartani. A sportot kiszorította a színpad, pedig fiatalon szertornázott, gyűrű, lóugrás, lólengés szerepelt a repertoárján, és focizni, úszni is szeretett.

 

Közel áll hozzá a groteszk és az abszurd. Hogy miért?

 

- Ha ugyanannak a dolognak a színét és a fonákját is látjuk, a kettő közötti feszültségből humor születik. Amivel már el lehet viselni a szörnyűségek súlyát. Igazi nagy tragédiákat nem is rendeztem... Jobban vonz Svejk bájos hülyesége, ami hozzálop egy kis humort a világ borzalmához. Ez a derék katonának és nekünk is segít életben maradni.

 

NÉVJEGY


Születés: Gelej, 1953. március 28.


Iskolák, tanulmányok:

Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1977 (magyar-angol szak)
Színművészeti Főiskola, 1982 (színház- és drámaelmélet)
Színház- és Filmművészeti Egyetem - doktori iskola, (DLA) fokozat, 2010. Témája a művészi hatáselemek jelhálós vektorizációja Beckett Godot-ra várva c.drámája angol szövegváltozatában

Színházak:


1978-2002: Csokonai Színház, Debrecen
2003-2011 Pesti Magyar Színház
2012- Griff Bábszínház, Zeg.

Díjak, elismerések:


1990 Jászai Mari-díj
1993 a japán kultúra jószolgálati nagykövete
1994 Uchimura-díj (ITI-Japán)
2004 a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
2007 Főnix-díj

 

2012. október. 04. csütörtök| Szerző: Magyar Hajnalka